Lángoló Gitárok

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Biohazard - Reborn In Defiance
(Nuclear Blast)

Família KFT, Queen kóla, 7UP Jordan Team póló, a Panteránál jobban pedig csak a Rage Against The Machine tolja jobban a hardkórt. Csak néhány a 90-es évek nemzedékének fatális félreértései, tévedései közül. Utóbbi mellesleg csak addig élt a köztudatban, míg terjesztőinek birtokába nem jutott egy Maxell C60-as kazetta Urban Discipline feliratú címkével. Bár a műfaj ortodox híveinek - kiváltképp a straight edge arcok - szemében a Biohazard felért egy tartályhajónyi vörösboros marhapörkölttel, hangos kurvaanyázásukat messze elnyomta a New York-i négyes sikerének zaja. Önhibáján kívül a zenekar a magyar színtéren is népes klónhadsereget állított elő: a fejkendős gettóhácé-formációk munkássága hallatán senkinek nem volt kétsége afelől, hogy a Bázakerettyén és Rinyabesenyőn akár a Family Frost furgonból is tüzet nyithatnak a járókelőkre.

Szerintünk: (3/5)

Szerintetek: (3,8/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Fleet Foxes – Helplessness Blues
(Sub Pop)

Mi lehet nagyobb dobás, mint messziről felismerhetően kitűnni egy burjánzó színtérből, úgy, hogy közben autentikus is maradsz, valamint közönség és szakma együtt éltet már a debütálásod kapcsán? Természetesen csak egy dolog: olyan lemezt írni, amire rámegy a producered kapcsolata, de amikor összeáll a nagy mű, a tékozló hölgy a végeredményt meghallva hamut hint a fejére és visszaédesgeti magát. A legendagyártás mindig jól jön mint promóció.

Szerintünk: (4/5)

Szerintetek: (3,2/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Chaim – Alive
(BPitch Control)

Aki komolyabban figyeli, mi folyik a berlini elektronikus zenei életben, annak Chaim Avital neve valószínűleg nem ismeretlen. Bár az izraeli származású producer idén adta ki első, így voltaképpen bemutatkozó nagylemezét, az elmúlt 4-5 évben szép számú zenéje jelent meg különböző címkéken, szerepelt neves DJ-k válogatásain, 2008 óta pedig folyamatosan a jónevű BPitch Controlon jelenik meg, a szóban forgó Alive is itt jött ki.

A 12 számból álló, közel 80 perces lemez javarészt deep house trackeket vonultat fel, melyek ügyesen egyensúlyoznak az aktuálisnak mondható hangzásbeli elvárások, valamint például a klasszikus chicagói iskola hagyományai között. Nagyrészük ugyan egyáltalán nem lép túl a műfaj keretein, azon belül viszont kifogástalan.

Szerintünk: (4,5/5)

Szerintetek: (2/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Wesseltoft Schwarz – Duo
(Jazzland Records)

A német producer, Henrik Schwarz és a norvég jazz-zongorista, Bugge Wesseltoft két éve zenélnek együtt. Improvizatív fellépéseiken az elektronika és a jazz manapság talán legizgalmasabb fúzióját játsszák: túllépve a műfajok és ötvözetük határain a kettejük absztrakciójára épülő produkció olyan zenei kuriózum, amilyenek csak ritkán születnek.

Eddig fellépéseiken, és a netre felkerült videókon lehetett hallani őket, most viszont mindez albumként is megjelent. A lemezen 8 szám hallható, ebből 3 koncertfelvétel, 5 pedig nagyrészt a stúdióbeli improvizálásokon született, így remekül adják vissza a koncertek hangulatát.

Szerintünk: (5/5)

Szerintetek: (3,5/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Vágtázó Csodaszarvas - Csillaglovaglás
(Fonó)

Az ember azért tudja, hogy mit várjon a legtöbb zenekartól, ha új lemezre kerül a sor, és ez alól nem kivétel a VHK (Vágtázó Halottkémek, az utóbbi években Vágtázó Életerőként múködik) és a Vágtázó Csodaszarvas sem. Volt elképzelésem, mit kapok, mit fogok hallani, de!, és ez nagyszerű érzés, mellbevágott az a könnyedség, az a magától értetődő természetesség, ahogy kinyílt egy másik világ az albumba hatolva.

Szerintünk: (5/5)

Szerintetek: (3,4/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Beyoncé – 4
(Sony)

Beyoncé tökéletes. Jó hangja van, stílusos mozgása és emellett gyönyörű. Manapság ő áll legközelebb a díva szó klasszikus értelmezéséhez, tehát ahhoz a ponthoz, amikor egy nőnek illett kicsit távolságtartónak lenni. Eddigi lemezeivel nem mindig sikerült kifejeznie ugyan, de az egyszerűen 4 címet kapott produkció pontosan ezt az attitűdöt tükrözi: semmi túlzott harsányság, nem akar arcbamászni, viszont minden elemében elegáns és tudatos. Beyoncé ráadásul végre stúdióban is használja az amúgy szinte minden egyéb helyen megcsodálható erőteljes hangját, aminek hallatára eloszlanak a kétségek: ez a nő nem véletlenül tart ott, ahol tart. Még a közreműködőit is az r&b és hip-hop legnagyobb gentlemenjei közül választotta: Andre 3000 és Kanye West neve biztos márkának számít. Persze szeretem a lecsupaszított gitárokat, az ordibálva tajtékzó énekeseket, sőt, még a kurvás nőket is, de azért néha jó előszedni egy ennyire felnőtt lemezt.

Szerintünk: (3,5/5)

Szerintetek: (1,7/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

The Walkabouts - Travels In The Dustland
(Glitterhouse/IndieGo)

Az amerikaifolk-alapú rockandrollbandák egyik legeslegjobbja, a 84-ben alakult seattle-i Walkabouts is a Sub Popnál kezdte, de kilógtak rendesen a grunge-sorból. Kicsit múlt időben beszélhetünk róluk, Chris Eckman, az együttes motorja, dalszerzője, énekes-gitárosa jó évtizede Szlovéniában él, és el is van foglalva millió projektjével. A Walkabouts 2005-ben adta ki a karcos Acetylene-t, amit sokáig hattyúdalnak gondoltak ők maguk is, valamint két éve egy dupla válogatással szinte még rá is erősítettek erre, ahol a best of mellett hasonszőrű bandák dolgozták fel kedvenc Walkabouts-dalaikat.

Szerintünk: (5/5)

Szerintetek: (2,5/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

R.E.M. - Part Lies, Part Heart, Part Truth, Part Garbage 1982-2011
(Warner/Magneoton)

Kevés szomorúbb dolog történt a zeneiparban tavaly, mint az R.E.M. 31 éves folyamatos működést követő feloszlása. A zenekar távoztával ismét elvesztettünk egy még létező legendát, a popzenével újonnan ismerkedők pedig már máshogy fogják hallgatni, valahogy úgy, ahogy mi tesszük a Smithsszel: a történelem részeként. A Part Lies, Part Heart, Part Truth, Part Garbage 1982-2011 valószínűleg az utolsó zenekar felügyeletével készült R.E.M.-kiadvány, aminek két CD-jén pályafutásuk legnagyobb sikerdalai kapnak helyet, plusz három, a 2011-ben megjelent Collapse Into Nowról lemaradt szerzemény.

Szerintünk: (5/5)

Szerintetek: (2,5/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Real Estate – Days
(Domino/Neon Music)

Hiába készítette el az Arcade Fire a 2010-es év egyik legjobb lemezét, a Suburbst, van, aki még a kanadaiaknál is otthonosabban mozog a kertvárosok világában. A jelenleg Brooklynban működő Real Estate tagjai hamisítatlan elővárosi környezetben, Ridgewoodban töltötték kamaszéveiket, tehát a jó levegővel együtt szippantották magukba azt a kiegyensúlyozott nyugalmat, amely a dalaikból köszön vissza. Matthew Mondanil, a zenekar gitárosa, a Ducktails nevű projektjével is szép sikereket ér el, Alex Bleeker basszusgitáros pedig a Freaksszel együttműködve gyűjt rajongókat többnyire hipszter körökben.

Szerintünk: (4/5)

Szerintetek: (1,8/5) - 1 2 3 4 5