Lángoló Gitárok

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Deicide - In The Minds Of Evil
(Century Media)

Vannak dolgok, melyek következményeit az ember képtelen élete végéig viselni: egyesek például nyitott gerinccel születnek, mások pedig nagy nyilvánosság előtt kijelentik, hogy krisztusi korba lépve öngyilkosságot követnek el. Utóbbi csoport kiröhögéséhez ráadásul minimális rosszindulat sem szükségeltetik, főleg ha hasonló nyilatkozataikat némi idő elteltével fiatalos hóbortként aposztrofálják. „Há, bazmeg, Benton, a Vikernesz fiatalos hóbortból felkockázta az Euromínuszt. Ő tehát trú volt, ellentétben veled!” – vethetné oda Klampeczki Ferenc death metalos géplakatos tanuló.

Ám valószínűleg már ő is tudja, hogy Glen mackót már nem feltétlenül érdemes komolyan venni, hiszen ő sem veszi halálosan komolyan magát. A Conviction című szerzemény Sebaj Tóbiást idéző klipje alapján például joggal gondolhatnánk, hogy merő humorból már betlehemes játékokban is feltűnik, a homlokára égetett fordított keresztet pedig báránybőr kucsma takarja. És ezzel önmagában nem is lenne gond. A probléma ott kezdődik, hogy az In The Minds Of Evil immár sorozatban a harmadik Deicide-lemez, melyen tömény önismétlés érzékelhető.

Szerintünk: (3,5/5)

Szerintetek: (3/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Bognár Szilvia és az etNoé - Bognár Szilvia és az etNoé
(Vasi Erta) 

Bognár Szilvia neve nem forog olyan hévvel a köztudatban, mint néhány, a népzene felől érkező kortársáé, pedig minden adva lenne egy kirobbanóbb sikerhez. Itt van ez a ragyogó énekesnő csodálatos hanggal megáldva, szépen felépített életművel, ami ráadásul meglepően mélyre nyúlik vissza az időben. Például az első Anima Sound System albumok énekesnőjét is benne tisztelhetjük. De az ő terepe elsősorban nem abban a fajta popzenében keresendő, amit az Anima csinál(t), mert bár színpadi és zenekari iskolának nyilván kiváló volt, sokkal inkább megtalálta a helyét egy időre a Makámban, és meghatározó hangjává vált annak második nagy, dalközpontú korszakának nyitányában a 90-es évek végétől egészen 2005-ig.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Protest The Hero - Volition
(Razor & Tie)

A közhelyek között is magasan a legnagyobb közhely, hogy nincs új a nap alatt, pedig ugye nincs. Ha pedig valaki, aki amúgy zenebuzi, úgy hallgat zenét, hogy újat keres, vagy legalább valami meglepőt, akkor nehezen boldogul. A progresszív szó kiüresedett, és azzal lett egyenlő, ami bonyolult, pedig hát attól még nem lesz valami előremutató. Attól viszont, hogy a bonyolultság mellett végtelenül fogós is, talán igen. A Protest The Hero valami ilyesmi. Végül talán mondhatjuk, hogy progresszív. Végül talán mondjuk is.

A Volition a Protest The Hero negyedik lemeze, úgyhogy még éppen nem késő rájuk kattanni, bár azt szokták mondani (közhely), hogy egy zenekar harmadik lemeze az, amikorra beérik. A kanadai zenekart behatóbban ismerők azt is tartják, hogy az előző album, a Scurrilous volt A Protest the Hero-mű, annál jobbat, teljesebbet nem tudnak csinálni. Valójában nem csináltak, de a szintet megugrották.

Szerintünk: (5/5)

Szerintetek: (4,4/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Eminem - The Marshall Mathers LP 2
(Universal)

Az egész világ körömrágva várta, hogy minden idők egyik legsikeresebb rappere, Eminem visszatérjen a Marshall Mathers LP 2-vel, és olyat mutasson, amitől eláll a lélegzet. Slim Shady már régóta nem készített igazán ütős nagylemezt, így a joggal klasszikussá vált Marshall Mathers LP folytatásának bejelentése után sokak úgy gondolták, a fény pislákolni kezdett az alagút végén. Mások viszont szkeptikusok maradtak, és a part deux-t csak egyszerű marketingfogásként értelmezték. Hogy valóban folytatásról van-e szó, azt legalább annyi szöveg és utalás támasztja alá, mint azt, hogy Eminemből kifogyott a kraft, és valamivel csak el kell adni ezt a ványadt lemezt. Sajnos Marshall már koránt sem hat annyira elemi erővel, és akkora meglepetésként, mint annak idején. Ennek nem csak az az oka, hogy Tyler, the Creator bármikor véresebb szösszenetet kerekít egy délutáni rajzfilmmatiné után, mint Em, hanem az is, hogy egy csipetnyi újítás sincs az egész lemezen. Igen, Eminemnek pörög a nyelve, és valóban képes a nyakatekert szövegeket egy pillanat alatt ledarálni, de hát van ilyen dögivel Twistától Tech N9ne-on és a Bone Thugson keresztül egészen Busta Rhymesig. 

Szerintünk: (3/5)

Szerintetek: (4,8/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Nemrég sorra vettünk pár magyar raplemezt idénről, most pedig ideje volt még mélyebbre ásni itthon. Beszélünk Bigmek szólólemezéről, a Hősök áprilisban megjelent stúdióalbumáról, a Stíluspakk negyedik részéről illetve két feltörekvőről (DD Kobe, Masihiro) is.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Miközben soha nem látott népszerűségnek örvend itthon a hiphop, a műfaj vezető előadóinak lemezeiről sokszor teljesen elfeledkezünk. Na, de most! Meghallgattuk a kizárólag a Youtube-on (de ott nagyon) népszerű Mr Busta és Essem lemezét, az Egyenlők supergroup bemutatkozását illetve Day, a DSP és a Punnany Massif albumát. Előljáróban csak annyit, hogy miközben a rap népszerűsége országos szintre fejlődött, a zenék sokszor még mindig tizenöt éves lemaradásban vannak a nyugati trendekhez képest.(Fotó: Somay Márk/Punnany-facebook)

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Amikor a Neptunes ejtette a Philly’s Most Wantedet a Clipse kedvéért, a producer duó kreativitása csúcsán volt. A Grindin’ megasláger lett, és egyszerre mindenki azt a hangzást akarta Snooptól Gwen Stephaniig. A Lord Willin’ című debütáló lemez az egekbe emelte a virginiai testvérpárt, Malice-t, és Pusha T-t. Aztán a második lemez (Hell Hath No Fury) valahogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, pedig sok kritikus magasabbra értékeli, mint a lassan klasszikussá váló debütáló darabot. Idő közben Malice megtalálta Jézust, és No Malice-ra változtatta nevét. Öccse, Pusha azonban Yeezust találta meg, és csatlakozott a G.O.O.D. Music-hoz. Néhány biztató mixtape után előállt szólólemezével, amely az első hallásra kissé esetlen My Name iS My Name címet kapta. Szerencsére a magánvállalkozásba fogott virginiai MC nem ott folytatja, ahol a Clipse-szel abbahagyta: hangzásvilága a több producernek köszönhetően sokkal többrétű lett, és annak ellenére, hogy végig mainstream rapet hallhatunk, Pusha nem ragad le a kliséknél, és mer új dolgokba belevágni. A kísérletezés természetesen nem olyan mértékű, mint Kanye West esetében, azonban az mindenképpen piros pontot érdemel, hogy a drogdíleres sztorikhoz egy kifejezetten meglepő, művészi borító társul.

Szerintünk: (4,5/5)

Szerintetek: (3,3/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Fates Warning - Darkness in a Different Light
(Inside Out)

Ezt talán a legvégén kéne elmondani, de a Fates Warning új lemezéről bizonyosan nem ilyen hosszan emlékeznénk meg, ha az utolsó lemezük óta nem telt volna el majdnem tíz év, és ők is kétévente, erőltetetten adnának ki egy-egy új lemezt, mint a Dream Theater. Ennek az a legfőbb oka, hogy hiába volt dinamikus fejlődési íve a zenekarnak, ez az utolsó két albummal megrekedt, most már ők is maguk körül járják a táncot, hozzák a megszokott elemeket.

A Fates Warning sosem volt olyan népszerű, mint a Dream Theater. Egyrészt mert sosem volt olyan könnyen befogadható. Nem a témahalmozás miatt voltak sosem progresszívek, hanem a sajátosan megragadott hangulattól. Erre legjobb példa az A Pleasant Shade of Gray, aminél kevés mélyebb album van a progszíntéren. Ezután a zenekar elindult egy sokkal hidegebb, távolságtartóbb irányba, ami az egyre ridegebb, technikaorientált társadalom kritikája is volt egyben. A Disconnected és az FWX kissé futurisztikus hangulatával kimerítették a témát, emiatt szomorú kissé, hogy a Darkness in a Different Light is ebből táplálkozik leginkább. Hangulati megújulást szóval senki ne várjon.

Szerintünk: (3,5/5)

Szerintetek: (4,3/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Szóval múlt hét pénteken volt a rock, hétfőn bemásztunk a garázsba, mostanra pedig maradt a punk. Elnézünk Mississippibe (Bass Drum of Death), kiderül mit tud egy elmebeteg nyúlmaszkban Arizonából (NOBUNNY), de Illinois-ban is találni említésre méltó formációt (The Orwells). Van aki a San Francisco-i gay punkból hardcore punkra váltott (Hunx and His Punx) illetve meghallgattuk még mik vannak Ausztráliában (Dune Rats, TV Colours).