Lángoló Gitárok

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

The Killers – Battle Born
(Island/Vertigo)

Hatalmas, bár a poptörténelemben korántsem egyedülálló bravúrt hajtott végre a Killers a negyedik lemezén: sikerült teljesen kiirtania zenéjéből a dögöt és az izgalmat. Azt már az eddigi szigetes fellépések alapján tudtuk, hogy a nem is annyira titkoltan az "arénarock királya" titulusra pályázó Las Vegas-i zenekar megtölt ugyan arénákat, de a rock nem az erőssége. Az viszont meglepő, hogy a színpadi töketlenkedést a stúdióba is magával vitte, és album formájában a világ elé tárta.

Szerintünk: (2/5)

Szerintetek: (1,6/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Angertea - Nr. 4: Songs Exhaled
(Smash Fabric Records)

Szerintünk: (4/5)

Szerintetek: (4,5/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

The Raveonettes - Observator
(Vice Records)

Jézusom, ezek már megint itt vannak? Nem az volt ,hogy ez a csávó végleg gyogyósra itta magát? Pedig már az előző lemez is kezdett kellemetlen lenni. Minek ez?

A helyzet az, hogy a Raveonettes új lemezével csattanós pofonba szalad bele a gyanútlan cikkíró. Ismeretes, hogy a tavaly megjelent előző lemez a tízéves pályafutás legfelejthetőbb állomásának bizonyult még a néhány telitalálatként ható dal ellenére is, illetve az amerikai zengetőgiccset a skandináv melankóliával házasító (erőszakoló) Sune Rose Wagner papírt kapott elmebetegségéről és kénytelen volt erőfeszítéseket tenni súlyos alkoholproblémáinak megoldására. Valószínűleg arra számítottunk legkevésbé, hogy a Raveonettes pont most lesz újra nagyon jó. Amire viszont még kevésbé: most lesz vidám.

Szerintünk: (4,5/5)

Szerintetek: (4/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Cat Power - Sun

(Matador)

A Cat Power azoknak való, akik szeretnek egyedül teázni otthon éjjel, vagy szívesen ücsörögnek józanul valami félig kihalt bárban. Mindig ez jut eszembe a macskás néven alkotó Chan Marshall zenéjéről, és mivel nálam egyik tevékenység sem gyakori program, nem meglepő, hogy elég ritkán jönnek velem szembe a jellegzetes hangon előadott, rendszerint romantikus és búskomor dalok. De ha valaki elég rámenősen kezdene faggatni, kiderülne, hogy egy-egy gyenge pillanatomban egészen elérzékenyültem az olyan számok hallatán, mint az I Don't Blame You, vagy a Metal Heart, vagy a Naked If I Want To, a Junoban (amerikai cukifilm, amiben Ellen Page és Michael Cera gyereket vár) elhangzó Sea of Love-on meg lehet, hogy még el is elpityeredtem. Jobb ezeket nem firtatni; azt a következtetést viszont levonom magamban, hogy ha mégis így lett volna, az elsősorban nem Cat Power dalszerzői érdemei számlájára írható (pláne mert a felsorolt dalok közül több csak feldolgozás).

Szerintünk: (3,5/5)

Szerintetek: (3/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Gallows - Gallows
(Venn Records)

A brit Gallows új albuma több okból is az év egyik legjobban várt hanganyaga: az egyik ok, hogy az Orchestra of Wolves, de főleg a legutóbbi Grey Britain a hardcore punk műfaj remekművei közé tartozik, a másik viszont nem más, mint a tagcsere, aminek köszönhetően Frank Carter frontembert Wade McNeil váltotta az Alexisonfire-ből. Az énekes lecserélésénél kevés drasztikusabb változás állhat be egy már ismert, komoly rajongói táborral rendelkező együttesnél. Ezért fel volt adva a lecke a Gallowsnak, hogy megmutassák, a zenéjük sokkal több Frank Carternél.

Szerintünk: (4/5)

Szerintetek: (3,4/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Katatonia - Dead Ends Kings
(Peaceville)

Szerintünk: (2/5)

Szerintetek: (3,5/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

 Ariel Pink's Haunted Graffiti - Mature Themes
(4AD)

Azt mondják, Ariel Pink a lo-fi hálószobapop apja, R. Stevie Moore pedig a nagyapja. Én nem tudhatom, nem voltam ott a születésnél, pláne nem a fogantatásnál. Az új Ariel Pink's Haunted Graffiti-lemezt hallgatva ez utóbbit meglehetősen sajnálom – Ariel Marcus Rosenberg a Mature Themesszel tett róla, hogy ha eddig nem lett volna eléggé egyértelmű, mostanra kikerülhetetlen tény legyen, hogy szexuális fantáziája nem ismer korlátokat. Meg az is, hogy kurva jó számokat ír.

Szerintünk: (4,5/5)

Szerintetek: (2/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

 Frank Ocean - channel ORANGE
(Def Jam)

Az Egyesült Államokban egyre nagyobb figyelmet kap az új rapper generáció olyan fiatalokkal, mint Mac Miller, A$AP Rocky vagy Tyler, the Creator és kollektívája, az Odd Future. Utóbbinak tagja az a Frank Ocean, akit mindössze 24 évesen sokan az r’n’b megmentőjeként aposztrofálnak, miközben csak most júliusban jelent meg az első hivatalos nagylemeze. Ocean ráadásul a lemez megjelenése előtt nem sokkal a saját Tumblrjén vallott arról, hogy élete első szerelmi kapcsolata egy férfihez köthető, amivel az első előadó lett, aki a meglehetősen hímsoviniszta műfaj zenészei közül nyíltan vallott nemi másságáról. Emiatt plusz figyelmet kapott a Channel Orange, amit ő köszönt szépen és egy remek dalokkal hálált meg.

Szerintünk: (5/5)

Szerintetek: (3,2/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Bloc Party - Four
(Frenchkiss)

A Bloc Party Silent Alarm című lemeze a 2000-es évek egyik legjobb brit gitárzenei bemutatkozása volt, amit az együttes azóta sem volt képes felülmúlni. Az ezt követő két album egyértelmű csalódás volt, főleg abból a szemszögből, hogy a Bloc Party egyre markánsabb elektronikus hangzásra váltott át, amellyel pont azt a rockos hangzást kezdték el hanyagolni, ami miatt annak idején sokan a világ első számú indie zenekarai közé sorolták őket. Négy év hallgatás, egy rövidebb szünet, és különböző szólóprojektek után azonban itt a elképesztően kreatívan a Four címet kapó negyedik nagylemez, amely az ígéretek szerint visszahozza a gitárokat az együttes zenéjébe.

Szerintünk: (3/5)

Szerintetek: (2,2/5) - 1 2 3 4 5