Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Azt gondolhatnánk, hogy egy kortárs művészeti fesztiválon csak komolyzenei hangversenyek, jazz koncertek, vagy épp táncszínházi előadások kaphatnak helyet a műsorfüzetben, azonban a 28. CAFe Budapest kivétel - a fesztivál zenei kínálatában idén többek között olyan nevek találhatók, mint az Ivan & The Parazol, Lovasi András, a Volkova Sisters, vagy a Vágtázó Halottkémek, akik bő négy évtizede számítanak a hazai underground egyik sarokkövének, és akik idén a chilei Föllakzoiddal közösen lépnek az Átrium színpadára a rendezvénysorozat keretében.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Március 10-én a Barba Negrában lép fel a New Model Army, előzenekara a mostani eseményen pedig a Vágtázó Halottkémek lesz. NMA+VHK= WOW. Különösebben senkinek nem kell bemutatni egyik zenekart sem, ám akik most jöttek elő a medvével együtt a tavasz illatára a barlangjukból, azoknak némi adalék a két együttesről.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Molnár Lajos Lujó VHK-gitáros Facebookján jelent meg a hír, hogy meghalt zenésztársa, Németh László Fritz. Grandpierre Atilla az Indexnek megerősítette a hírt, illetve még annyit mondott, hogy Fritz nagyjából három hete tudta meg, hogy halálos beteg, valószínűleg a betességgel összefüggésben tört el a lába és műteni kellett. Ezután viszont egyre inkább romlott az állapota, ma pedig a szervezete feladta a küzdelmet. Fritz 1982 óta volt a Vágtázó Halottkémek tagja. 16 évesen szállt be a zenekarba, és azóta kitartott a csapat mellett jóban rosszban. A VHK szünetelése alatt a Magura Napotvet, majd a Magura zenekarokban játszott Both Miklóssal, illetve a Mestyán Ádám VHK-basszusgitáros és Dus Polett énekesnő alapította Yava zenekarnak is tagja volt. A júliusi 15-ei VHK-koncerten egyébként még fel akart lépni, de már nem tudott elmenni, így helyettesítő gitárossal játszottak. Az ötvenévesen elhunyt Fritz már a második halottja a VHK-nak. 2012-ben, máig tisztázatlan körülmények között, Szumátrán halt meg Balatoni Boli Endre, a zenekar üstdobosa. (Fotó: Markovics Balázs)
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
VHK - Veled haraptat csillagot (Szerzői/Stereo)
Amikor a nagy három órás Pecsabeli visszatérést követő évben, azaz 2010-ben kijött a Vágtázó Életerő VHK-idéző albuma, már lehetett tudni, hogy az új fejezet első bekezdéseit faljuk, és kiderült, hogy jó nekünk. A piár szöveg szerint most 2012 végén 13 év után jött ki az új Vágtázó Halottkémek stúdióalbum, de hát ennél a bandánál ez azért másképp működik, a koncertlemezeik is legalább részben új anyagokat tartalmaznak, de mindegy is, nem erre fókuszálunk. Illetve annyiban igen, hogy az Életerő-album volt a valódi visszatérés, új verziókkal, tehát vizsgálatunk tárgyát képezi, ráadásul nagyon jól sikerült, én például két dalt róla (Örökkévalóság, Fénysuhamlás) mindenképpen hozzásorolok a nagy klasszikusokhoz. Nagyjából ugyanabban a felállásban készült, mint a 90-es évek végi korszak anyagai, és mint ez az új. Némi átrendeződés azért történt, egyrészt a tragikusan fiatalon elhunyt Boli helyett Köles Vazul üstdobol, és a dobszerkó mögött is történt csere, most Király Zoltán a poszt felelőse. A többiek természetesen - azaz Grandpierre Attila, Mestyán Ádám, Molnár Lujó, Németh László Fritz és Soós Lajos Szónusz - a helyükön vannak és együtt írták meg ezt a lemezt.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Dudich Ákos: A Vágtázó Halottkémek Életereje – Pótolhatatlan Halhatatlanság!
Az utóbbi években tucatjával jelennek meg magyar nyelvre lefordított zenészek, zenekarok pályafutását bemutató életrajzok, önéletrajzok. Nélkülözhetetlen szerepe van az ilyen könyveknek nem csak a rajongók számára, hanem a magyar zenei kulturáltság kifejlődésében is. De külön figyelmet érdemel, ha egy magyar zenekar kerül fel a könyvespolcra.
Dudich Ákos könyve a magyar (pop)zenetörténet egyik legkiemelkedőbb hatású zenekaráról szól, a zenekarról, akik móresre tanították a halált, kiugrasztották a világösztönt, a semmi kapuin dörömböltek és visszahódították az édent. A Vágtázó Halottkémek több évtizedes története megismételhetetlen, zenéjük egyedi, üzenetük agynyitogató. A zenekar történetének bemutatása során a szerző nem lép elő önjelölt krónikásként, csak a fejezetek elején írja le röviden a témához kapcsolódó háttéranyagot, aztán engedi, hogy a hőskorszakról, a szétválásról és az utódzenekarokról a tagok emlékezzenek meg, egészen a Vágtázó Életerőig, vagyis a jelenig jutva.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Akármilyen hihetetlen, de újra lesz Vágtázó Halottkémek, igaz Vágtázó Életerő néven. A változtatás oka, hogy Ipacs László nincs benne az új csapatban, helyette a Yava dobosa, Szabó Kristóf üt majd (a képen még a legutolsó felállás látható). Sok mindent egyelőre nem nagyon lehet tudni róluk, csupán annyit, hogy április 25-én, este nyolc órakor VHK-idéző est lesz a Petőfi Csarnokban az ő szereplésükkel, és elvileg új dalokkal. Itt egy kis VHK-történelem.